Tavaszi tüzek – kerti hulladék égetés

A „tavaszi tüzek” többsége a tavaszi kerti tevékenységhez köthető. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok ilyenkor égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot.
A szabadtéri tűzesetek különféle okokból keletkezhetnek, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A tűzoltóságtól viszont nagy erőfeszítést igényel és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme.
A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
A száraz gazt, avart és egyéb kerti hulladékot belterületen elégetni továbbra is csak azokon a településeken lehet, ahol azt a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza és feltételekhez kötötten megengedi.
Településünkön az avar és kerti hulladék égetéséről szóló 12/2011. (VII.01.) számú önkormányzati rendelet értelmében szerdán és szombaton 16-19 óra között engedélyezett az égetés az előírások betartása mellett.
A kerti hulladékok hasznosításában alternatív környezetkímélő megoldást jelenthet a házi komposztálás.(Komposztáló edények továbbra is igényelhetők a Hivatalban)
Külterületi égetés:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a külterületi ingatlanok vonatkozásában az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz – Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség.
A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket, amikor azt a helyi önkormányzati rendeletünk lehetővé teszik.
• Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében.
• Olyan helyet válasszunk a száraz növényzet égetésére, ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk.
• Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pld.: gumit, műanyagot.
• Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.
• Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.
• Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre, illetve lakóépületre.
• Biztosítsuk a tűz eloltásához és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.
• Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Abban az esetben, ha mégis „elszaladt” a tűz értesítsük a tűzoltókat a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó számon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.
Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?
A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják.
A vonatkozó jogszabály alapján a szabadtéri égetéssel összefüggő előírások megsértőivel szemben, a jogsértés súlyosságától függően minimálisan 20.000.- forint, maximálisan 3.000.000-, forintig terjedő tűzvédelmi bírság is kiszabható, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt.
Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.