Területrendezési terv

TMT

Településrendezési és Műszaki Társulás

5001. Szolnok, Kossuth u. 2.

Tel./Fax.: 56/419-087

e-mail: tmt@chello.hu

Sz.: 24/2003.

 

 

 

PUSZTAMONOSTOR

KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

 

 

2005. november

Területi hatály, településszerkezet

A tervezési terület Pusztamonostor Község teljes közigazgatási területére kiterjed. Pusztamonostor, Jászberény és Jászfényszaru között, a Zagyva folyótól északra fekszik. A község teljes közigazgatási területe: 2462 ha 2696 m2, melyből a belterület nagysága: 158 ha 7543 m2.

Külterületen számon tartott, jelentősebb lakóterület nem található. Környező városgyűrűjét tekintve Jászberény 10 km, Jászárokszállás 19 km, Jászfényszaru 6 km, Hatvan 15 km, a megyeszékhely 60 km távolságra fekszik.

 

A település igazgatási területének a szomszédai:

  • északon                Jászfényszaru
  • északkeleten        Jászágó
  • keleten                 Jászberény
  • nyugaton              Jászfényszaru
  • délen                    Jászfelsőszentgyörgy
  • délnyugaton         Szentlőrinckáta (Pest megye)

 

A község településszerkezetét befolyásoló elemek: a meglévő és tervezett közúthálózat, a Székes – ér, mint meglévő vízfolyás, valamint a meglévő hálózati szerepű közművezetékek.

Pusztamonostor közigazgatási területén halad keresztül a Szolnok – Hatvan vasúti fővonal, melynek kétvágányúsítása tervezett.

 

  • Közút:                   meghatározó a 32. számú főút nyomvonala Jászberény – Hatvan irányába a település ÉNy-K-i hosszában, a 3231. jelű Jászárokszállásra vezető országos mellékút nyomvonala É-i irányban, a 3108. jelű Szentmártonkátai országos mellékút D – Ny-i irányban. Ezenkívül a 32. számú főút tervezett elkerülő szakasza a település belterületétől É-ra. Tervezett regionális jelentőségű kerékpárút-hálózat a tervezett elkerülő főútszakasz mellett vezetve.

 

  • Vasút:                   Szolnok – Hatvan vasúti fővonal a település ÉNy – K-i hosszában, illetve ennek tervezett vágánypárja, ugyanezen nyomvonalon.

 

  • Vízfolyás:              legjelentősebb belvízelvezető csatorna az ún. Székes – ér, a település közigazgatási területének Ny – DK-i területén húzódva.

 

  • Térségi jelentőségű közművezetékek:
    szennyvíz nyomóvezeték Jászfényszaru irányába a 32. számú főút D-i oldalán húzódva, 750 kV-os villamos távvezeték nyomvonala ÉNy –ÉK-i irányban.

 

Pusztamonostor településszerkezeti alaprajzát tekintve utcás, szabályos alaprajzú település. A településszerkezetet nagyban meghatározza a rajta keresztül haladó 32. számú főközlekedési út, mellyel párhuzamos, és erre merőlegesen becsatlakozó utcahálózat alakult ki.

 

Magasabb rendű tervfajtákkal való összhang

Pusztamonostor község településszerkezeti terve a magasabb szintű tervfajták figyelembevétele mellett készült, a terv biztosítja az összhangot a jóváhagyott Országos Területrendezési és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési tervvel egyaránt.

  • Az országos területhasználási kategóriák közül (OTrT alapján) a település közigazgatási területének egy része:
    – mezőgazdasági terület felhasználású térségbe,
    – erdőgazdálkodási terület felhasználású térségbe került besorolásra.
    Az országos övezetek közül:
    – országos ökológiai hálózat övezetébe
    – kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe
    – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetébe sorolt.
  • A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv (MTrT) a község területét, annak egy részét
    – erdőgazdálkodási
    – bel- és külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségbe
    – hagyományosan vidékies települési térségbe sorolja
    Megyei övezetek közül:
    – védett természeti területek övezete
    – természeti terület övezete
    – ökológiai (zöld) folyosó övezete
    – kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
    – térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete
    – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete
    – széleróziónak kitett terület övezte érinti.
    továbbá:
    – kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe
    – tájvédelmi terület övezetébe
    – felszíni vizek szennyezésére érzékeny vízgyűjtő terület övezetébe
    – rendszeresen belvízjárta terület övezetébe
    – hullámtér és nyílt ártér övezetébe
    – honvédelmi, katasztrófavédelmi terület övezetébe nem sorolt.

 

Fentieknek megfelelően a község közigazgatási területén a tervezett terület felhasználás úgy kerül kialakításra, hogy a természetes és természetközeli élőhelyeket és azok kapcsolatait nem károsítja.

Védett természeti terület övezetében, természeti terület övezetében, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetében és a település teljes igazgatási területén nem került kijelölésre bányaterület, ökológiai zöldfolyosó övezetén nem került kijelölésre beépítésre szánt terület.

A tájrehabilitáció érdekében a roncsolt felületek újrahasznosítása meghatározott cél alapján történik (szeméttelep rekultivációja).

Szélerózió szempontjából az erdőterületek nagyságát növeltük, gyep, rét- és legelő művelési ágakat nem változtattuk meg.

A magasabb rendű tervek előírásainak megfelelően a vegyes területhasználatú térségbe tartozó Pusztamonostor község területének bel- és külterjes mezőgazdasági művelése, erdőgazdálkodási művelése biztosított, a fennmaradó területen városias települési térség nem került kijelölésre.

Infrastrukturális fejlesztések kapcsán a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elsődleges, a Hatvan – Szolnok vasúti fővonal kétvágányúsítása, a 32. számú elkerülő szakasza mellett regionális szerepkörű kerékpárúthálózat kijelölése is tervezett.

A tervezett főút kialakítását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedésfejlesztési Koncepció is alátámasztja.

 

Közigazgatási határ-, belterületi határmódosítások

Pusztamonostor község közigazgatási határa változatlan marad. Belterületi határmódosítás a település DK-i részén a 046/4/5 hrsz-ú területeken történik, azok bevonásával – hosszútávú lakóterület kialakítással. A tervezett bevonást a tervlapok tartalmazzák.

A belterületi határ módosítása a szükséges földmérési munkarészek, és az illetékes földhivatalnál lefolytatott eljárás után következik be.

 

Beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területek besorolása

Pusztamonostor település közigazgatási területét a településszerkezeti terv beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területekbe sorolja. Beépítésre szánt területek javarészt a település belterületén vannak, de találhatók a külterületen is.

A település lakóterületi fejlesztési igényeit a belterületi üres telkek, foghíjak, beépítetlen területeken kívül – hosszútávon – belterületbe vonással tervezett lakóterület is kiszolgálja. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket a TSZ-1, TSZ-2 jelű tervlapok tartalmazzák.

A beépítésre szánt területeket jellemzően lakóterület (falusias), településközpont vegyes terület, kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület, és különleges terület (sport, temető, szabadidő komplexum) területhasználási kategóriákba sorolja a terv.

 

A külterületen lévő beépítésre szánt területek az alábbiak:

  • Kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület a benzinkút és a TIG telephely területe
  • Ipari gazdasági terület a meglévő vágóhíd területe
  • Tervezett ipari gazdasági terület a benzinkút mellett, és a megszűnő szeméttelep helyén

 

Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek az alábbiak:

  • 046/4/5 hrsz-ú mezőgazdasági terület, tervezett falusias lakóterület belterületbe vonással
  • 0102/44 hrsz-ú mezőgazdasági terület, mint tervezett ipari gazdasági terület
  • 097/2 és 097/3 hrsz-ú területek, megszűnő szeméttelep és mezőgazdasági területből tervezett ipari gazdasági terület
  • Temető melletti több mezőgazdasági földrészletből tervezett ipari gazdasági terület
  • 308 és 309/1 hrsz-ú zöldterületből tervezett különleges terület, mint szabadidős komplexum területe

 

Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek az alábbiak:

  • 127 és 120/2 hrsz-ú területek részeként falusias lakóterületből tervezett vízgazdálkodási célú terület

 

Változó besorolású (kategóriájukon belül átminősülő) területek:

  • Általános mezőgazdasági területből, tervezett gazdasági erdőterület
  • Általános mezőgazdasági területből, tervezett védelmi célú erdőterület

 

 

Változó területfelhasználás, területkimutatás:

 

Változó területfelhasználás

Terület (m2/ha)

Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek

Mezőgazdasági területből – falusias lakóterület

~42 000 m2 (4,2 ha)

Mezőgazdasági területből – ipari gazdasági terület

~98 800 m2(9,88 ha)

Különleges területből (szeméttelep) – ipari gazdasági terület

~20 000 m2 (2,0 ha)

Zöldterületből – különleges terület (szabadidő komplexum)

~38 400 m2(3,84 ha)

Összesen:

~199 200 m2(19,92 ha)

Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek

Falusias lakóterületből – vízgazdálkodási célú terület

~1 680 m2(0,168 ha)

Összesen:

~1 680 m2(0,168 ha)

Változó besorolású (kategóriájukon belül átminősülő) területek:

Mezőgazdasági területből – gazdasági célú erdőterület

~450 000 m2(45,0 ha)

Mezőgazdasági területből – védelmi célú erdőterület

~2 800 m2(0,28 ha)

Összesen:

~452 800 m2(45,28 ha)

 

A beépítésre nem szánt területből beépítésre kerül összesen: 19,92 ha.

Beépítésre szánt területből 0,168 ha-t hoz a terv beépítésre nem szánt területhasználásba. Kategóriáján belül összesen 45,28 ha-nak változik a területhasználása.

Lakóterületi fejlesztés kapcsán 4,2 ha új területet jelöl ki a terv hosszútávon.

Tervezett ipari gazdasági terület 11,88 ha-nyi kerül kijelölésre, amelynek egy része belterületen, nagyobb része külterületen kerül kialakításra. A szeméttelep rekultivációja során is kerül kijelölésre új iparterület, 2 ha területhasználás változása mellett.

Zöldterületből 3,84 ha-nyi terület kerül kialakításra szabadidős komplexum megvalósítása céljából.

A közigazgatási területen a mezőgazdasági területekből összesen 59,08 ha-nak változik a területhasználata, ebből erdőterület javára 45,28 ha a terület zöme.

 

Közterületek:

A közterületeket a TSZ-1, TSZ-2 jelű tervlapok határozzák meg, ezek rendeltetésük szerint: kéztér, közpark és közút.

A közterületekkel kapcsolatos igényeket (díszítő elemek, rendezettebbé tétel, stb.) a fejlesztési koncepció III. 5. 6. fejezete támasztja alá

A zöldterületből kialakítandó szabadidős komplexum közterület csökkenést nem jelent, ott közhasználatú intézmény kerül kialakításra.

 

 

Területhasználási módok – szintterületsűrűségek (m2/ m2)

A település területén a szerkezeti terv az alábbi területhasználási módokat különbözteti meg:

 

Beépítésre szánt:

–         falusias lakóterület sz=0,5 (sz = szintsűrűségi mutató)

 

A belterületi lakóterület teljes egésze, falusias életvitelt szolgáló terület, állattartási ás gazdálkodási céllal egyaránt.

Hosszútávra biztosít a terv lakóterületi kijelölést a település D-K-i szélén tervezett belterületbe vonással, a koncepció III.5.1 fejezete alapján.

Közművesítettségi mértéke: részleges

 

–         településközpont vegyes terület sz=1,2

 

A lakóépületek mellett fő igazgatási és egyéb intézményeket is magába foglaló tömbök területe a község központjában.

A településközpont területen lévő intézményállomány fejlesztését a koncepció II.4. és III.5.2. fejezetei támasztják alá.

Közművesítettségi mértéke: teljes

 

–    kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület sz=1,4

 

A település belterületén nincs ilyen területfelhasználás, a külterületen a benzinkút területe, és a TIG raktárbázis.

Közművesítettségi mértéke: részleges

 

–         ipari gazdasági terület sz=1,2

Belterületen a nem zavaró hatású ipari létesítmények elhelyezése céljából kijelölt meglévő és tervezett területek.

Az Isosystem Kft. telephelye, mint meglévő ipari terület, illetve a temető melletti területre 2 ütemben tervezett ipar területe.

Elektronikai összeszerelő üzem, telepítési igénnyel.

Külterületen a benzinkút mellé tervezett szervíztevékenységek (kamionmosó, szerelő üzem, stb.) területe, illetve a rekultiváció útján megszűnő szeméttelep és környékére tervezett ipar területe.

Tervezett iparterület kijelölése a fejlesztési koncepció II.4. és III.5.4. fejezetei alapján.

Közművesítettségi mérték: teljes

 

–         különleges területek

 

Az alábbi tervezési területek a rájuk gyakorolt környezeti hatások miatt védelemre szorulnak:

  • szabadidős komplexum területe sz=0,4
    A Művelődési ház területét is magába foglaló volt Balázsovich kastély területén szabadidős tevékenységeket kiszolgáló létesítmények elhelyezhetőségét biztosítja a terv viszonylag nagy közhasználatú zöldterület kialakítása mellett. A terület magába foglalja a meglévő sportpálya területét, tervezett uszodát, kempinget és egyéb szabadidős tevékenységek építményeit. Kijelölésének szükségességét a fejlesztési koncepció III.5.3. és III.6.1. fejezetei támasztják alá.
    Közművesítettségi mértéke: teljes
  • temető területe sz=0,2
    A települési köztemető a belterület K-i részén a Rákóczi Ferenc utcában található, területe, kapacitása megfelelő, bővítésre nem tervezett.
    védőtávolsága telken kívül 50 méter, melyet a TSZ-2 jelű tervlap tartalmaz. Öreg temetőrészen telken belül mért 30 méteres kegyeleti védősávval, védendő növényállomány termőhellyel.
    Közművesítettségi mértéke: részleges.

 

 

Beépítésre nem szánt:

–         közúti közlekedési terület

 

32. számú főút (Jászberény – Hatvan) települési szakasza, ennek tervezett elkerülő szakasza, 3231. jelű országos mellékút (Pusztamonostor – Jászárokszállás) települési szakasza, 3108. jelű országos mellékút (Pusztamonostor – Szentmártonkáta) települési szakasza.

Helyi gyűjtőutak, regionális szerepkörű tervezett kerékpárút (Jászberény – Pusztamonostor – Hatvan) nyomvonala.

A főút elkerülő szakaszának szükségességét a koncepció III.5.5. fejezete, a kerékpárúthálózat kiépítésének szükségességét a koncepció III.7. fejezete is alátámasztja.

 

–         kötöttpályás közlekedési terület

 

Szolnok – Hatvan vasúti fővonal települési szakasza.

Tervezett kétvágányúsítása magasabb rendű tervek alapján (OtrT, Megyei Területrendezési Terv). Kétvágányúsítás a meglévő nyomvonalon történik. Vasútvonal védőtávolsága 100 – 100 méter, tervlapokon ábrázolva.

 

–         zöldterület

 

A Művelődési Ház mellett található közpark területe a helyi védelemre tervezett világháborús emlékművel. Zöldterület fejlesztése, karbantartása a fejlesztési koncepció III.5.6. fejezete alapján.

 

–         erdőterület

 

Külterületen lévő nagyobb összefüggő gazdasági erdőterületek (meglévő és tervezett). Iparterület – temető közötti védőerdősáv – kegyeleti okokból. Tervezett erdőterületek kijelölése a korábbi fejezetekben említett magasabb rendű tervek, és a koncepció III.6.5. fejezete alapján.

 

–         kertes mezőgazdasági terület

 

A belterület ÉK-i részén meglévő, mezőgazdasági kiskert területek fóliasátras gazdálkodás, virágkertészet céljából.

 

–         általános mezőgazdasági terület

 

Általános mezőgazdasági (szántó, gyep) hasznosítású területek a külterületen. Szántóterület biztosítása a magasabb rendű tervfajták alapján, gyepek védelme országos védelem alapján.

Birtokközpont lehetőséggel a Kövér – tanya, Gáspár Sándor telep, Kerek Sándor telep, Pusztamonostor 2000 Mg. Zrt. Telep területén.

A majorok az állattartás és a mezőgazdasági tárolás – feldolgozás helyszínei.

 

–         vízgazdálkodási terület

 

Külterületen a Székes-ér mint jelentős belvíz-, csapadékvíz-elvezető csatorna területe, és a vízbeszerzési területek, vízműkutak, vízműtelep, gátőrház területe. Belterületen tervezett záportározó területe az ún. tófenék, a koncepció III.5.7. fejezete alapján.

 

A korábbi szabályozáshoz képest változó besorolású terület felhasználás a 4. fejezetben leírtak szerint.

 

Meglévő és tervezett infrastruktúra hálózatok

Települési infrastrukturális fejlesztéseket a koncepció III.5.7. fejezete irányoz elő. A települési meglévő és tervezett infrastruktúra hálózatokkal kapcsolatban:

 

–         ivóvízellátás

 

A település vízellátását a Községi Önkormányzat Vízműve biztosítja, két mélyfúrású kúttal. Mivel a kitermelt víz arzéntartalmú, ezért javasolt a vízkezelési technológia mellett az arzéntalanítás. A vízbázis védelme érdekében a településen hidrogeológiai védőterület – védőidom került kijelölésre.

A település ivóvízzel100%-osan ellátott. A lakások 78 %-a csatlakozott rá az ivóvízhálózatra, a bekötéssel nem rendelkező lakóházak vízellátását közkifolyókról biztosítják.

A települési ivóvízhálózat hossza 11.943 fm, mely 150 mm-es azbesztcement, valamint 80 és 100 mm átmérőjű műanyag nyomóvezetékből áll. A hálózat nagy része körvezetékes kialakítású, csupán a község É-i részén találhatók ágvezetékek.

Javasoljuk az Alkotmány és az Úttörő, valamint a Rózsa Ferenc és a Kossuth Lajos utcák É-i végein a vezetékek összekötését, az így kialakuló körvezetékekkel megszűnnek a pangó vizek, javul az ivóvíz minősége. A vízminőség további javulása várható az azbesztcement csövek műanyag vezetékekre cserélésével. Az ivóvízhálózat bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén az előírások alapján kell az oltóvizet is biztosítani.

 

A település K-i részén tervezett falusias lakóterület ivóvízellátása a meglévő hálózat bővítésével megoldható, a többlet – vízigényt a vízmű biztosítani tudja.

 

Pusztamonostor külterületén jelentősebb vízfogyasztó nincs. A majorok, tanyák vízellátását egyedileg oldják meg, fúrt kutakból.

 

A község DNy-i, külterületi részére tervezett ipari terület szociális vízigényének kielégítése a községi ivóvízhálózat bővítésével, vagy fúrt kútra telepített saját vízellátórendszer kialakításával biztosítható. Javasoljuk, hogy az ipari vízigényt mindenképpen fúrt kútból elégítsék ki.

 

–         szennyvízelhelyezés és tisztítás

 

Pusztamonostor Jászfényszaru városával közös szennyvíztisztító telepet létesített Jászfényszarutól D-re, a Zagyva folyó mellett. A településen a Szabadság úton épült meg a szennyvízcsatorna. A csatorna a Szabadság út K.i végétől 1.520 fm hosszban gyűjti össze a szennyvizeket, és a Ny-i végén lévő átemelőbe vezeti. Az átemelőből 5,4 km hosszúságú nyomóvezetéken jut a szennyvíz a Jászfényszaru I. számú Dózsa György úti átemelőbe, majd onnan a Jászfényszarui közös szennyvíztisztító telepre.

 

A település 710 db lakásából 17 db kötött rá a szennyvízcsatornára. Ez 2,5 %-os ellátottságot jelent, ami megyei viszonylatban is példa nélkülien alacsony. Pusztamonostorról jelenleg napi 8 m3 szennyvizet vezetnek el csatornán. A település többi részén keletkező kommunális szennyvizeket zárt, szigetelt tározókban gyűjtik, illetve elszikkasztják. Az összegyűjtött szennyvizeket szintén a Jászfényszarui közös szennyvíztisztító telepre szállítják.

 

Tekintettel a vízmű sérülékeny vízbázisára, javasoljuk az egész településen a csatornahálózat mielőbbi, az aktualizált terv szerinti kiépítését és a lakosság kötelezését a rácsatlakozásra, ezt szorgalmazza a koncepció I.2.5. fejezete.

 

A település K-i részén tervezett falusias lakóterület szennyvízelvezetése a tervezett szennyvízcsatorna hálózathoz – gravitációsan, vagy nyomott rendszerrel – csatlakoztatható.

 

A külterületi tanyákon, majorokban jelentősebb mennyiségű szennyvíz nem keletkezik. A főleg szociális jellegű szennyvizeket szikkasztják, esetleg gyűjtik és szippantókocsival a szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz fogadó műtárgyba szállítják.

A község DNy-i, külterületi részére tervezett ipari terület összegyűjtött, szociális jellegű szennyvizei bevezethetők a Szabadság úti végátemelőbe, vagy kisebb mennyiség esetén zárt, szigetelt tározóban való gyűjtés után a Jászfényszarui szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

 

–         kábeltelevízió

 

A településen légvezetékes kábeltelevíziós hálózat nem található, a fejlesztési koncepció III.5.7. fejezetében említett hálózat kiépítése megoldható, a rendszer fejlesztése mellett.

 

–         telefonellátás

 

A településen és közigazgatási területén helyközi kábel található. Optikai kábelen él Pusztamonostor távbeszélő központja Jászberény felől.

A helyi hálózat központja a Béke tér 1. szám alatt van. A helyi hálózat földkábel és légkábel vezetékes vegyes rendszerű, 415 helyi előfizetőt tartalmaz. A telefonközpont a helyi igényeket kielégíti és bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa az Invitel Rt.

A település közigazgatási területén belül adótorony nem található. MATÁV adótorony szintén nem található. A településen mikrohullámú rendszer következtében az építési szabályozást megkövetelő védősáv nem található.

 

–         elektromos energia ellátás

 

A területen 120 kV-os főelosztó hálózat található ÉK-ÉNy-i irányban. A közigazgatási területen 20 kV-os hálózat épült ki. A 20 kV-os hálózat villamos energia ellátását a jászberényi és a hatvani alállomástól biztosítják. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 20 kV-os, a közvilágítási és a lakossági fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki.

A megépült 20 kV-os hálózat maradéktalanul biztosítja a település villamos energia ellátását. A belterületi 1 kV-os villamos hálózat döntő többségében légvezetékes, légkábeles kiépítésű.

A tervezett létesítmények (külterületen tervezett ipari területek, belterületen tervezett ipari, szabadidős komplexum terület) elektromos energia ellátása a meglévő hálózatról megoldható, adott esetben új transzformátorállomás telepítésével.

 

–         gázellátás

 

Pusztamonostor gázellátása Jászfényszaru településről biztosított középnyomású hálózaton. A belterületi gázelosztó hálózat 3 bar-os középnyomású rendszer. Új építésű, KPE anyagú, az igényeknek megfelelően bővíthető. Nyomásviszony problémák nincsenek,

A tervezett belterületi terület felhasználások (ipari, szabadidős komplexum) gázenergia ellátása a meglévő hálózatról lecsatlakozva megoldható.

A külterületen kialakítani kívánt iparterületek gázenergia ellátása új építésű gázelosztó vezetékkel, illetve arról történő lecsatlakozással biztosítható, a konkrét igények ismeretében megfelelő átmérőjű vezetékkel.

 

Védett, védelemre tervezett és védő területek

Pusztamonostor település közigazgatási területén védett természeti területek és védelemre tervezett területek vannak, mely magában foglalja a „Túláti nagy rét” védett természeti területeit és a védelemre tervezett Jászsági Tájvédelmi Körzet települést érintő részeit.

 

A közigazgatási terület több pontján találhatók régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek (összesen:22darab), amelyből 7 db kunhalom. A régészeti területek és kunhalmok ex-lege természetvédettségi fokozatúak.

Országos védelemre tervezett a régi temetőrészen fellelhető „nyúlvessző” (Spiraea Crenata) ritka példánya és termőterülete, melyet a koncepció III.6.7. fejezete is alátámaszt. A település DK-i területére kilátásvédelmet hoz a terv, a felszíni adottságok érdekében. A meglévő és tervezett védelmet a TSZ-1, TSZ-2 jelű tervlapok ábrázolják.

 

Országos művi értékvédelem alatt a településen építmény nem áll, tervezett helyi művi értékvédelem alá kerül a község néhány épített értéke, úgy mint a Római Katolikus templom, Művelődési Otthon (volt Balázsovich Oszkár  kastély), Napköziotthonos Óvoda épülete, régi Általános Iskola épülete, Polgármesteri Hivatal épülete és a világháborús emlékmű.

A védelemre tervezett objektumokat a TSZ-2 jelű tervlapok tartalmazzák. A védelem alátámasztásaként a koncepció I.2.3 és a II.4 fejezetei szolgálnak.

 

A kunhalmok ex-lege védettsége a kulturális örökség értékeként is fennáll.

A sérülékeny vízbázis védelme érdekében a települési szeméttelep megszűnő, a szemét kitermelése után a Jásztelki regionális hulladéklerakóba kerül a rekultiváció keretében. A vízmű kutak hidrogeológiai védőtávolságait a terv tartalmazza.

 

A településen dögkút nem üzemel.

 

Az egyéb védőtávolságokat, külterületen az út, vasút, a közművezetékek védőtávolságait a tervlapok tartalmazzák.

 

Beépítést veszélyeztető, korlátozó tényezők

Pusztamonostor kül-, és belterületén a tervezett terület felhasználást, építést az alábbi tényezők befolyásolják, korlátozhatják:

 

–         belvíz

–         védőterületek

–         védett és védelemre tervezett természeti területek és művi értékek

–         az újonnan beépítésre szánt területeken a közművek hiánya, vagy csak részleges kiépítettsége.

 

A belvíz által veszélyeztetett területek a tervlapokon ábrázolásra kerültek, ezeken a területeken az építkezés korlátozott.

A tervlapokon feltüntetett meglévő és tervezett főút, országos mellékutak, vasútvonal védőtávján belül az építés szempontjából korlátozás jelenik meg, a közművek védőtávján belül építés nem lehetséges.

Helyi védelemre szánt művi értékek esetében (előző fejezetben említett) helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik.

Meglévő és tervezett országos természeti értékek (Jászsági Tájvédelmi Körzet, természeti területek, nyúlvessző és termőterülete) törvényerejű védettségnél fogva országos rendelkezés hatálya alá esnek, csakúgy, mint a kunhalmok természetvédelmi- és kulturális örökségvédelme.

Az újonnan kialakításra és beépítésre szánt területeken (tervezett lakó, tervezett ipari, gazdasági, tervezett szabadidős komplexum) az építéshez, üzemeltetéshez szükséges közművek a meglévők bővítésével és fejlesztésével megoldhatók a 8. fejezetben leírtak szerint.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*